2014. január 4., szombat

karácsony utáni 2. vasárnap

Hirdetések
Elsővasárnap van. A szentmiséken templomaink javára gyűjtünk.
A reggeli szentmisék után rózsafűzér titokcsere lesz.
Újévi koncert Január 12-én 16 órától Sebestyén Márta a békéért UNESCO díjas énekes és Andrejszki Judit tart koncertet a Szent István alapítvány javára a Budakalászi templomban.
A koncert után támogatói vacsora lesz a Schieszl étteremben.

Temetések:
Marekkel Imre temetése január 10-én 11 órakor lesz a Katolikus temetőben.
98 éves korában schondorfi idősek otthonában elhunyt özv Kamp Konrádné szül Weber Emma. Temetése Németországban lesz.
A pápa januári imaszándéka
Egyetemes imaszándék: Hogy előmozdítsunk egy olyan hiteles gazdasági fejlődést, amely tiszteletben tartja valamennyi ember és valamennyi nép méltóságát.
Az evangelizásért végzett imaszándék: Hogy a különböző hitvallások keresztényei a Krisztustól akart egység felé haladjanak.



Miseszándékok
Szombat Szentistvántelep 18 óra szentmise szabad
Vasárnap: Budakalász 8 óra Hívekért
        Szentistvántelep 10 óra +Édesapák és nagyszülők
        Budakalász 18 óra +Gyuricza Istvánné Gizelláért
Vízkereszt ünnepe Január 6 kötelező ünnep
Szentistvántelep reggel 7 óra püspök atya szándékára
Budakalász 18 óra szabad
Kedd Szentistvántelep 18 óra szabad
Szerda Budakalász 7 óra szabad
Csütörtök Szentistvántelep 18 óra szabad.
Péntek Budakalász 18 óra Antal szülőkért és fiaikért
Szombat Szentistvántelep 18 óra Hermina
Vasárnap: Budakalász 8 óra püspök atya szándékára
        Szentistvántelep 10 óra szabad
        Budakalász 18 óra +Imre

A héten ünnepeljük Penyaforti Szent Rajmund áldozópapot. Isten éltessen mindenkit, aki a héten ünnepli születés vagy a névnapját.

 A 2014. év imaszándékait még XVI. Benedek pápa tűzte ki, Ferenc pápa pedig magáévá tette azokat.
Benedek pápa egyik utolsó pápai döntése volt, hogy az „általános imaszándékot” ezentúl   „egyetemes imaszándéknak”, a „misszió imaszándékot” pedig „az evangelizálásért végzett imaszándéknak” nevezzük. A januári egyetemes imaszándék magyarázatára nagyon alkalmas Ferenc pápa öt kis ország vatikáni követeinek 2013. május 13-án tartott beszéde, amelynek teljes fordítását itt közöljük.
        „Hölgyeim és uraim! Az emberiség családja napjainkban történelmének fordulópontjához érkezett. Egyfelől örvendezünk az egészségvédelem, a nevelés és a kommunikáció terén látható hiteles fejlődéseknek, amelyek az emberiség hiteles javát szolgálják. Ugyanakkor azonban el kell ismernünk, hogy napjainkban az emberek többsége még mindig bizonytalanságban éli napjait, fájdalmas következményekkel. Új betegségek terjednek; sok ember félelemben és kétségbeesésben él, még az úgy nevezett gazdag országokban is; az életöröm csökkenőben van; a szemérmetlenség és erőszak pedig növekedőben; a szegények szegénysége pedig egyre szembeszökőbb. Az embereknek keményen meg kell küzdeniük életükért, és sokan emberhez méltatlan állapotban tengetik életüket. Véleményem szerint ennek a helyzetnek egyik oka a pénzzel való viszonyunk: a bennünket és társadalmunkat uraló pénz hatalmának elfogadása. A financiális krízis, amelyet tapasztalunk, ne feledtesse el, hogy annak mély oka egy emberi krízis. Vagyis, megtagadtuk azt, hogy az emberi személyeket illeti meg az elsőbbség. Új bálványokat teremtettünk. Az arany borjú régi imádása (v.ö.Kiv 32,15-34) új formában jelent meg a pénz imádatában és a gazdasági élet szívtelen diktátorságában, amelynek nincs emberi arca és emberi célja.
Az egész világon tapasztalható financiális krízis felfedi a súlyosan hiányos perspektívát, amely az embernek csupán egy szükségletét, a fogyasztást ismeri el. Még nagyobb baj az, hogy napjainkban magukat az embereket a használat jután eldobható fogyasztási tárgynak tekintik. Egy „eldobó kultúrát” kezdtünk gyakorolni. E tendencia megmutatkozik mind az egyedek, mind egész társadalmak életében. Sőt vannak hangok, amelyek ezt a viselkedést tanácsolják és dicsérik. Ilyen körülmények között a szolidaritást, mely a szegények kincse, gyakran károsnak és a pénzügyi- és gazdasági logikával ellenkezőnek tekintik. Ennek következtében egy kisebbség gazdagsága rohamosan növekszik, a többség gazdasági helyzete pedig összeomlik.
Ez a egyensúlyhiány azokból az ideológiákból származik, melyek a piacok és a pénzügyi spekulációk abszolút autonómiáját állítják, és tagadják az államok ellenőrzési jogát. Pedig az államok feladata, hogy a közjót szolgálják. Egy új, láthatatlan zsarnokság van kialakulóban, mely saját szabályait igyekszik rákényszeríteni mindenre. Továbbá, az eladósodás és a hitelek eltávolítják az országokat valós gazdaságuktól, polgárokat pedig valós vásárló erejüktől. Növeli a bajt a korrupció terjedése és a financiális kötelezettségek alóli kibújás, mely az egész világot kezdi behálózni. A hatalomvágy és birtoklási vágy nem ismer határokat.
E mögött a viselkedés mögött ott rejtőzködik az etika elutasítása és az Isten elutasítása. Az etikát és a szolidaritást kínos tehernek és a termelés akadályának érzik: túlságosan emberinek tartják, mert korlátozza a pénz hatalmát. Sőt veszélyesnek tartják az etikát, mert tiltja az emberek manipulációját és alávetését. Az etika Istenhez vezet; Isten pedig felülmúlja a piac kategóriáit. Az etikát elutasító pénzügyi és gazdasági szakembereknek és politikusoknak az az érzése, hogy Istent nem lehet kezelni, sőt Isten veszélyes, mert az embert a teljes önmegvalósításra és minden rabszolgaságtól való függetlenségre hívja. Az igazi etika, véleményem szerint, képesít egy emberiesebb és kiegyensúlyozottabb társadalmi rend megvalósítására. Ezért ajánlom országotok gazdasági szakértőinek és politikai vezetőinek, hogy elmélkedjenek Aranyszájú Szent János következő szavain: „Ha valaki nem osztja meg javait a szegényekkel, ez azt jelenti, hogy meglopja és életüktől megfosztja őket. A javak, melyeket birtoklunk, nem a mieink, hanem az övéké.” (Homília Lázárról)
Kedves Nagykövetek! Etikai elvek szerinti pénzügyi reformra van szükség. Ebből születhet meg az a gazdasági reform, amely mindenki javát szolgálja. Ehhez azonban szükséges, hogy a politikai vezetők bátran megváltoztassák viselkedésüket. Buzdítom őket, hogy e kihívással határozottan és előrelátóan nézzenek szembe, természetesen figyelembe véve a sajátos helyzeteket. A pápa szeret mindenkit, gazdagokat és szegényeket egyaránt. A pápának azonban az a feladata, hogy Krisztus nevében figyelmeztesse a gazdagokat, hogy segítsék, tiszteljék és támogassák a szegényeket. A pápa önzetlen szolidaritásra buzdít, és arra, hogy a pénzügyi és gazdasági világban térjünk vissza az emberi személyt központnak tekintő etikához.                                                                                                          Ferenc pápa  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése