pünkösd

Hirdetések

Idős beteg testvéreinket a mostani héten fogom felkeresni.

Június 15-én év tanév végi hálaadás TeDeum lesz.

Az esti misék, a tanév végétől június 14-től este 7 órakor kezdődnek.

Az elsőáldozás és a bérmálás képei a plébánia web oldalán a képek alcím alatt megtekinthető és megrendelhető.

Június 15-én kedvezményesen árusít az Etalon kiadó katolikus kiadványokat a templom bejáratánál

Gyűjtés

Köszönjük az árvízkárosultaknak felajánlott adományt. 103500Ft-ot adtunk át a Szerb Egyháznak.

Keresztelés

Június 15-én kereszteljük Antal Lilient és Taksony Dorkát.

 

Nagy szeretettel köszöntjük plébániánk legfiatalabb tagját:

Nagy Márton Leventét, aki május 26-án született.

 

Temetés

Kovács Sándrné Szegedi Róza temetése június 12-én 11 órakor lesz a Csalogány utcai köztemetőben.

Miseszándékok

Szombat Szentistvántelep 18.00 szabad

Vasárnap: Budakalász 8 óra püspök atya szándékára        Szentistvántelep 10 óra +nagyszülőkért, rokonokért        Budakalász 18 óra +Annabelláért

Pünkösdhétfő:         Budakalász 8 óra Monostori család + tagjaiért         Szentistvántelep 10 óra +Szülők

Kedd Szentistvántelep 18 óra hálából

Szerda Budakalász 7 óra szabad

Csütörtök Budakalász 18 óra +Julianna  édesanyáért

Péntek Budakalász 18 óra + Tóth Gusztávért

Szombat Szentistvántelep 19.00 +Mária és Rozáliáért

Vasárnap: Budakalász 8 óra püspök atya szándékára        Szentistvántelep 10 óra +Margitért        Budakalász 19 óra +Kalászi Ferencért és szülőkért

Héten Szent Efrém, Szent Barnabás apostol Páduai Szent Antal emléknapja lesz. Isten éltessen mindenkit, aki a héten ünnepli születés vagy névnapját.

 

 

 

 

 

 

 

Prohászka Ottokár »És mikor elérkeztek a pünkösd napjai..., lőn hirtelen az égből, mint egy sebesen jövő szélnek zúgása s betölté az egész házat, ahol ülnek vala». (Ap. Cs. 1, 1.) a) Mikor végre hosszú vártatva pünkösd lett! Ah, a várakozó szíveknek a tíz nap egy kis örökkévalóság! Sinai hegyen e napon kötötte meg egykor Isten népével a szövetséget; ez tehát a megfélemlítő törvénynek ünnepe volt, melyen inkább a szigor, a szolgaság érzett meg, mint a szeretet s a szabadság. Sinai alatt ébredt a nép a fölséges Isten uralmának öntudatára. Nyakas volt s azért a törvény iga lett nyakában. Most azonban más pünkösd lett: szeretet, bensőség, lelkesülés, öröm tölti el a szíveket. A lélek a Szentlélekkel szeretetben egyesül; tud hevülni s olvadni; tud áradozni s vértanúvá lenni. Ó pünkösdök pünkösdje; édes, lelkes születésnapja a készségnek, erkölcsiségnek, szeretetnek! Te vagy lalkem ünnepe!

b) „Mint egy sebesen jövő szélnek zúgása». Zúgva jött le az égből az élet lelke... zúgott, figyelmeztetett, ébresztett, csődített; ez volt a pünkösd harangszava! Átjárt zeget-zugot, megrendített farizeusi házakat és római praetoriumot; különösen pedig átjárta azt a zárt ligetet, az apostoli lelkek gyülekezetét; megmozgatott benne minden ágat-bogat, minden lombot és levelet; fölpattantott minden rügyet, fölébresztett minden energiát; lelkiséget, szabadságot lehelt s kimelegítette s kitágította a belső világot; ez az ő világa, az öntudat, az érzések, a motívumok világa. Külre csak az általános s közös viszonyok rendezésében s intézmények alkotásában nyilvánul. Mily mély s nagy ezzel szemben a belső világ! Akarjunk jól, nemesen, erényesen, szépen, fölségesen, tiszteletteljesen, tisztán, szemérmesen, fegyelmezetten, türelmesen, bátran, kitartóan, alázatosan, előzékenyen, ájtalosan, örvendezve s bízva; ez a mi világunk.

c) »Betölté az egész házat...» Ez az egyház; ide vonzódott a Lélek. Mint ahogy Noé galambja nem dögre, tuskóra, romra, hanem a bárkára szállt le: úgy a Szentlélek az egyházra; ez is bárka a vízözönben. – Leszállt a galamb Krisztusra is, az Isten szerelmes fiára, keresztelésében; most pedig híveinek gyülekezetére, a tűzzel keresztelt apostoli egyházra száll. Szállhat ide bátran; minden lélek várva várja; nem magányos fa, hanem egész erdő hívogatja tavaszi pompában. Leszáll ő száraz ágra is, bűnös lelkekre, hogy szárnya csattogásával fölébressze őket; leszállt magányos fákra, az ó-szövetség szentjeire; de fészket csak erdőben, a lelkek közösségében rak, ott van otthon, ott búg, szeret és költ. Örüljünk az egyház e galambjának, ez édes vendégnek. «Dulcis hospes animae», lelkünk édes vendége.