2015. április 4., szombat

húsvét


Hirdetések
Áldott Húsvétot kívánunk! Köszönjük mindenkinek a segítségét, aki a Húsvét ünnepét szebbé tette.
Irgalmasság vasárnapján szeretnénk a betegek szentségét kiszolgáltatni. Aki szeretné felvenni ezt a szentséget végezze el a szentgyónását és iratkozzon fel a kitett lapra.
Húsvéti virágdíszítésére gyűjtünk a hátsó perselyben.
A héten elsőcsütörtök és péntek lesz. A nagyhét miatt egy héttel később fogom felkeresni idős beteg testvéreinket.
Baba mama klub szerdán Kalászon lesz 10 órától.
Ökumenikus imaóra befejező alkalma most pénteken 18.30-tól a Faluházban lesz. Vendéglátó a baptista közösség. Igével bátorít Kiss Péter
A katolikus temetőben a jövő héten befejeződik a térburkoló kövek lerakása.
Szentendrén a P’art moziban április 3-án és 5-én 19.30-kor Mária földje c. film kerül vetítésre.
Keresztelés Czimbor Áron keresztelése húsvéthétfőn 11-kor lesz Telepen
Leikep Mira és Hegyi Dalma keresztelése húsvéthétfőn 11.30-kor lesz Budakalászon
Temetés Ganda Gábor temetése április 9-én 11 órakor lesz a csalogány utcai temetőben. Lelkiüdvéért szentmisét ajánlunk fel a temetés után.





Miseszándékok
Vasárnap: Budakalász 8 óra hívekért
      Szentistvántelep 10 óra +Anna és Margit testvéreinkért
      Budakalász 18 óra +Halász Jenőért
Húsvét hétfő
    Budakalász 8 óra + id. Lebedy Istvánért
    Szentistvántelep 10 óra Miráért, akinek ma keresztelünk
Kedd Szentistvántelep 18 óra +Sándor édesapáért
Szerda Budakalász 7 óra dzabad
Csütörtök Szentistvántelep 19 óra +Gábor, Margit, Máté és Józsefért
Péntek Budakalász 18 óra +Kecskés Istvánért
Szombat Szentistvántelep 18.00 óra élő Tóth Mikáért és Antalért
Vasárnap: Budakalász 8 óra püspök szándékára
       Szentistvántelep 10 óra Betegeinkért
       Budakalász 18 óra +Monostori Györgyért
A héten Római Szent Franciska, Szent Gergely ünnepe lesz. Isten éltessen mindenkit, aki a héten ünnepli születés vagy névnapját.
Alapítványok adószámai: Adóbevallásnál ne felejtkezzünk el kitölteni az 1%-os papírt. Katolikus Egyház 0011
Szent István alapítvány adószáma: 18672325-1-13
Cserkész Alapítványunk adószáma 18672844-1-13


Ferenc pápa: A szent három nap során lépjünk be Krisztus misztériumába!

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
 A szent három nap az utolsó vacsora emlékének felidézésével kezdődik. Szenvedésének előestéjén Jézus a kenyér és bor alakjában felajánlja testét és vérét az Atyának, apostolainak pedig táplálékul adja azokat, és megparancsolja nekik, hogy örökké folytassák ezt a felajánlást az ő emlékezetére.

A szertartás evangéliuma, mely a lábmosást eleveníti fel, az Eucharisztiának ugyanezt a jelentését fejezi ki, csak más szemszögből. Jézus – mint egy szolga – megmossa Simon Péter és a többi tizenegy apostol lábát (vö. Jn 13,4–5). Ezzel a prófétai tettel kifejezi életének és szenvedésének értelmét, amely nem más, mint az Istennek és a testvéreknek nyújtott szolgálat: „Az emberfia ugyanis nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon” (Mk 10,45).

Ez történt a keresztségünkben is, amikor Isten kegyelme lemosta rólunk a bűnt, és Krisztusba öltöztünk (vö. Kol 3,10). Ez történik, valahányszor megünnepeljük az Úr emlékezetét az Eucharisztiában: közösségre lépünk a Szolga-Krisztussal, hogy engedelmeskedjünk parancsának: hogy szeressük egymást, ahogyan ő szeretett minket (vö. Jn 13,34; 15,12). Ha úgy járulunk szentáldozáshoz, hogy nem vagyunk őszintén készek megmosni egymás lábát, akkor nem ismerjük fel az Úr testét. Ez tehát Jézus szolgálata, Jézusé, aki teljesen odaadja önmagát.

              A a nagypénteki liturgián Krisztus halálának misztériumáról elmélkedünk, és kifejezzük hódolatunkat a kereszt előtt. Életének utolsó pillanataiban, mielőtt Atyjának adná lelkét, Jézus ezt mondja: „Beteljesedett!” (Jn 19,30). Mit jelent Jézusnak ez a szava: „Beteljesedett”? Azt jelenti, hogy az üdvösség műve beteljesedett, hogy az Írások megtalálták teljes beteljesedésüket Krisztus, a feláldozott bárány szeretetében. Önmaga feláldozásával Jézus átalakította a legnagyobb gonoszságot a legnagyobb szeretetté.
A századok során éltek olyan férfiak és nők, akik életük tanúságtételével felragyogtatták ennek a tökéletes, teljes és romlatlan szeretetnek egy-egy sugarát. Örömmel emlékezem napjaink egyik hősies tanújára, Andrea Santoroatyára, aki a római egyházmegye papja, Törökországban pedig misszionárius volt. Néhány nappal azelőtt, hogy Trabzonban meggyilkolták, ezt írta: „Azért vagyok itt, hogy együtt éljek ezekkel az emberekkel, és engedjem, hogy Jézus kölcsönvegye testemet… Csak akkor leszünk képesek az üdvösség szolgálatára, ha felajánljuk saját testünket… A világban levő rosszat hordoznunk kell, a fájdalomban osztoznunk kell, felvéve azt önnön testünkbe, egészen, ahogyan Jézus tette.”
              Nagyszombat az a nap, amelyen az egyház Krisztus sírban való „pihenését” szemléli a kereszten aratott győzelme után. Nagyszombaton az egyház ismét Máriával azonosul: az egyház egész hite őbenne összpontosul, hiszen ő az első és tökéletes tanítvány, ő az első és tökéletes hívő. A teremtett világot beborító sötétségben egyedül csak ő tartja égve a hit lángját, ő remél minden reménytelenség ellenére (vö. Róm 4,18) Jézus feltámadásában.
A húsvétéjszakai nagy virrasztás során pedig újból felhangzik az alleluja, megünnepeljük a feltámadt Krisztust, a világmindenség és a történelem középpontját és célját. Reménnyel eltelve virrasztunk és várjuk az ő visszatérését, amikor a húsvét a maga teljességében feltárul majd előttünk.
Néha úgy tűnik, hogy az éjszaka sötétje behatol a lelkünkbe; néha úgy látjuk, hogy „már nincs mit tenni”, és szívünknek nincs többé ereje szeretni… De éppen ebben a sötétben gyújtja meg Krisztus Isten szeretetének tüzét: fénysugár töri át a sötétséget, és új kezdetet hirdet. Valami elkezdődik a legmélyebb sötétségben. Tudjuk, hogy az éjszaka éppen akkor a legsötétebb, mielőtt megvirradna. De éppen ebben az éjsötétben győz Krisztus, ekkor lobbantja fel a szeretet tüzét. A fájdalom köve elhengeríttetik, és tér nyílik a reménységre. Ez a húsvét nagy titka! Ezen a szent éjszakán az egyház átadja nekünk a feltámadt Krisztus világosságát, hogy többé ne legyen bennünk az a siránkozás, hogy „már nincs mit tenni”, hanem inkább az a reménység, amelymegnyílik a jövőt hordozó jelen számára: Krisztus legyőzte a halált, és vele együtt mi is! Életünk nem ér véget a sírt elzáró kő előtt, hanem túllép azon a Krisztusba vetett reménnyel, aki éppen abból a sírból támadt fel. Keresztényként arra kaptunk meghívást, hogy a hajnal őrszemei legyünk, akik észre tudják venni a feltámadt Krisztus jeleit, miként az asszonyok és a tanítványok, akik a hét első napjának hajnalán a sírhoz futottak.
              Kedves testvéreim, e szent három nap során ne szorítkozzunk az Úr szenvedéséről való megemlékezésre, hanem lépjünk be a titokba, tegyük magunkévá az ő érzelmeit, az ő belső magatartását, ahogyan Pál apostol hív bennünket erre: „Ugyanazok az érzelmek legyenek bennetek, amelyek Krisztus Jézusban voltak.” (Fil 2,5) Ha így teszünk, akkor áldott húsvétunk lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése