2016. március 5., szombat

Nagyböjt 4. vasárnapja


Hirdetések
Elsővasárnap van a Szentmiséken templomaink javára gyűjtünk. Reggeli szentmisék után rózsafűzér titokcsere lesz.
Köszönjük a Katolikus iskoláknak felajánlott adományokat. Budakalászon 100285Ft-ot Szentistvántelepen 76155 Ft-ot továbbítottunk az Egyházmegyén keresztül.
Március 6-13-ig tartós élelmiszer gyűjtés lesz a Katolikus templomokban, melyhez mi is csatlakozunk. A templomban lévő asztalon lehet elhelyezni az adományokat.
 
Ma este bérmálkozó hittan lesz Budakalászon.
Felnőtt megtérő hittan a jövő héten folytatódik.
 
Szentistvántelep
Baba-mama klub lesz kedden 10 órától.
Nagypapa-nagymama klub lesz március 8-án 16.30-tól.
 
Temetés
Bucsánszki Ferenc testvérünk tremetése Március 11-én pénteken 15 órakor lesz a Katolikus temetőben. LElkiüdvéért Szentmisét ajánlunk fel a temetés után a Kalászi templomban.
 
Nagyböjt péntekjein hústilalommal figyelmeztetjük magunkat lelkünk üdvösségére. A hústilalom nagyböjt péntekjein és hamvazószerdán 14 éves kortól életünk végéig kötelező. A böjt alól mentesülnek a betegek.
Gyónási lehetőség a misék előtt és után van. Ne halogassuk, és ne felejtsük elvégezni a nagyböjti szentgyónásunkat.
Aki szeretné elvégezni húsvéti szentgyónását, áldozását, de idős kora vagy betegsége miatt nem tud eljönni a templomba, kérem a rokonokat, hogy ezt jelezzék a sekrestyében, illetve a plébánián





Miseszándékok
Szombat Szentistvántelep 18 óra +Vargyas szülőkért és ..
Vasárnap: Budakalász 8 óra Hívekért
       Szentistvántelep 10 óra + és élő Dorn, Erős, Németh Reitter családért
       Budakalász 18 óra +Markuj Győzért
Hétfő Budakalász 18 óra +Farkas Lászlóért
Kedd Szentistvántelep 18 óra Férjem gyógyulásáért
Szerda Budakalász 7 óra elmarad
Csütörtök: Szentistvántelep 18 Ferenc édesapáért 9. évf.
Nagyböjti péntek
Szentistvántelep 7.15 keresztút 8 óra szentmise szabad
Budakalász 17.15 keresztút 18 óra szabad
Szombat Szentistvántelep 18 óra Ildikóért, Sándorért és Józsefért
Vasárnap: Budakalász 8 óra püspök szándékára
       Szentistvántelep 10 óra +Abendschein Károly és szüleiért
       Budakalász 18 óra szabad
Szent István alapítvány Virágvasárnap előtti rügyfakasztó koncertet szervez a faluházban március 19-én szombaton este 7 –kor. Fellépnek a Budakalászi tehetséges ifjak. Az este folyamán borkóstoló bortombola és borárverés lesz.  Erre az alkalomra mindenkit szeretettel várnak.
 
A héten Szent Perpétua és Felicitász, Istenes Szent János, Római Szent Franciska, és Szent Gergely napja lesz. Isten éltessen mindenkit, aki a héten ünnepli születés vagy névnapját.


Ferenc pápa március 4-én bűnbánati liturgiát vezetett a Szent Péter-bazilikában a „24 óra az Úrért” kezdeményezés keretében. Ő maga is elvégezte gyónását, majd több mint hatvan pappal együtt gyóntatott.

„Hogy újra lássak” (Mk 10,51). Ezzel a kéréssel akarunk ma az Úrhoz fordulni. Szeretnénk újra látni, miután bűneink következtében szem elől tévesztettük a jót, már nem látjuk meghívottságunk szépségét, és célunktól messze tévelygünk.

Ennek az evangéliumi szakasznak nagy szimbolikus értéke van, mert valamennyien Bartimeus helyzetében vagyunk. Vaksága miatt teljesen elszegényedett, a város szélén kénytelen élni, mindenben másokra szorul. A bűnnek is ilyen hatása van: elszegényít és elszigetel minket. Ez a lélek vaksága, amely meggátol minket abban, hogy lássuk, mi a lényeges, meggátol, hogy szemünket az életet adó szeretetre szegezzük. Ez a vakság fokozatosan oda vezet, hogy megállunk a felszínnél, sőt teljesen érzéketlenné válunk másokra és a jóra. Mily sok kísértésnek van ereje ahhoz, hogy elhomályosítsa a szív látását, és rövidlátóvá tegye a szívet! Mennyire könnyű és botorság azt gondolni, az élet attól függ, hogy mennyit birtokolunk, hogy sikeresek vagyunk-e, hogy csodálnak-e mások minket; hogy a gazdaság csak profitból és fogyasztásból áll; hogy saját egyéni kívánságainknak meg kell előzniük a társadalmi felelősséget! Ha csak magunkra nézünk, vakká válunk, élettelenné, önmagunkba csavarodunk, nem lesz bennünk sem öröm, sem szabadság. Milyen ronda ez!

              Jézus viszont jön, mellénk ér, de nem megy tovább: „megállt” – mondja az evangélium. És ebben a pillanatban megremeg az ember szíve, mert észreveszi, hogy a Világosság tekint rá, az a kedves Világosság, mely arra hív minket, hogy ne maradjunk sötét vakságunkba zárva. Jézus közeli jelenléte megérezteti velünk, hogy ha távol vagyunk tőle, valami fontos dolog hiányzik az életünkből. Imádkozni kezdünk, hangosan és kitartóan kiabálunk, mint Bartimeus: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!” (Mk 10,47).

              Sajnos azonban, miként az evangéliumban az a „sokan”, mindig van valaki, aki nem akar megállni, aki nem akarja zavartatni magát attól, aki fájdalma miatt kiabál, inkább csitítja és leszidja szegényt, aki kellemetlenséget jelent neki. Ez az a kísértés, hogy menjünk csak tovább, mintha mi sem történt volna, így viszont távol maradunk az Úrtól, és másokat is távol tartunk tőle. Ismerjük el, hogy valamennyien Isten szeretetének koldusai vagyunk, és ne engedjük tovahaladni az Urat! „Félek, hogy az Úr elhalad” – mondta Szent Ágoston. Félek, hogy elhalad, és én elszalasztom a lehetőséget, hogy találkozzam vele. Adjunk hangot legigazabb vágyunknak: „ hogy újra lássak”. Az irgalmasság szentéve alkalmas időszak arra, hogy befogadjuk Isten jelenlétét, hogy megtapasztaljuk szeretetét, és egész szívünkkel visszatérjünk hozzá. Bartimeushoz hasonlóan mi is dobjuk el köntösünket, és álljunk talpra: vagyis dobjuk el, ami akadályoz abban, hogy hozzá menjünk. Félelem nélkül hagyjuk ott, ami biztonságot ad nekünk, és amihez ragaszkodunk; ne maradjunk ülve, álljunk fel, és újra megtaláljuk lelkünk igazi színvonalát

              A tanítványok szavával szóljunk, akik megismétlik Jézus szavait, és azt mondják Bartimeusnak: „Bátorság! Kelj fel, hív téged”. Arra küld minket az Úr, hogy bátorságot öntsünk az emberekbe, támogassuk és Jézushoz vezessük őket. A kísérés szolgálatát kell ellátnunk, hogy az emberek találkozása az Úrral személyes, bensőséges legyen, és szívük őszintén, félelem nélkül megnyíljon az Üdvözítő előtt. Ne felejtsük: egyedül Isten az, aki minden emberben cselekszik. Az evangéliumban egyedül ő az, aki megáll, és kérdezi a vakot; ő az, aki megparancsolja, hogy hozzá vigyék; ő az, aki meghallgatja és meggyógyítja. Minket – pásztorokat – azért választott ki, hogy felébresszük az emberekben a megtérés vágyát, hogy a vele való találkozást segítő eszközök legyünk, hogy föléjük tárjuk kezünket és feloldozzuk őket, hogy láthatóvá váljon és működjön az ő irgalma, hogy minden férfi és minden nő, aki a gyóntatószékbe lép, atyát találjon, olyan atyát, aki vár rá; azt az Atyát találja, aki megbocsát neki.

              Az evangéliumi elbeszélés befejezésének is mély jelentése van: Bartimeus „nyomban látni kezdett, és követte őt az úton”. Mi is, amikor az Úrhoz szegődünk, újra meglátjuk a fényt, bizalommal tekintünk a jövőbe, erőt és bátorságot kapunk, hogy elinduljunk. Az Atya ölelése, az Atya megbocsátása után pedig ünnepeljünk szívünkben! Mert ő bizony ünnepel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése